A jövő háza már ma elérhető - természetesen téglából

Milyen az ideális otthon? Mindenki energiatakarékos házra vágyik, hiszen kevesebb rezsit szeretne fizetni… De elegendő-e kizárólag ezt az egy szempontot figyelembe vennünk? Gondoljunk csak bele, mit ér az energiahatékonyság, az olcsó rezsi, ha otthonunkban nem érezzük jól magunkat, vagy lakókörnyezetünk nem egészséges? Egy családi ház építésekor négy szempontot kell azonos súllyal mérlegelnünk, hiszen elkészült otthonunk építésekor, későbbi használatakor mind a négy egyformán fontossá válik. A fenti szempontokat a Wienerberger négy „e” betűs fogalom köré rendezte, ebből jött létre az e4 épületfilozófia.

Az ideális otthon:
 
Energiahatékony
A "közel zéró" energiafogyasztást, mely már most megfelel a szigorú 2020-ban hazánkban is bevezetésre kerülő EU-s energetikai előírásoknak, az átgondolt építészeti megoldások, a mai átlagot meghaladó hőszigetelő képességű határoló szerkezetek, valamint a hatékony, megújuló energiát hasznosító épületgépészeti megoldások eredményezik. Ilyen megoldások például a faelgázosító kazán, hőszivattyú, napkollektor, napelem, illetve ezek műszaki szempontból optimális kombinációja.
 
 Élhető
Az energiahatékonyság fontos szempont, de önmagában mit sem ér, ha figyelmen kívül hagyjuk a lakóházban élő emberek elvárásait. Az ideális otthon lakói igényeit és kényelmét szolgálja. Ahány ház, annyi szokás, mondják és ez az arra is igaz, hogy minden család másképp érzi jól magát otthonában. Vannak, akik szívesen használnak faelgázosító kazánt, mások számára viszont életvitelükből fakadóan más az optimális fűtési rendszer. Mikor építkezésbe kezdünk, a házunkat megtervező építész feladata, hogy az építtető család mindennapjaihoz igazítsa a majdani otthont, olyan szempontokra is gondolva, ami elsőre talán nem is jutna az eszünkbe.
 Mindemellett nemcsak magunkra, hanem a környezetünkre is figyelnünk kell. Manapság fontos szempont a klímavédelem, ami azt szolgálja, hogy környezetünk még sokáig valóban élhető maradjon. Fontos klímavédelemmel összefüggő kérdés az épületek CO2 kibocsátásának minimalizálása. A jövő otthonának elengedhetetlen eleme a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások használata (hőszivattyú, napelem, napkollektor, stb.), melyek alacsonyabb CO2 kibocsátást eredményeznek. Masszív téglaszerkezettel és az ablakfelületek optimalizálásával szükségtelenné válik a klímaberendezés, ezzel is csökken az épület CO2-kibocsátása.
 
Elérhető
Mindenki szeretné lakóházát kedvező áron, gazdaságosan megépíteni. Ahogy azonban az élet más területén, az építőanyagok, műszaki megoldások kiválasztásánál sem feltétlenül a legolcsóbbnak tűnő megoldás jelenti hosszú távon a leggazdaságosabbat. A már a tervezéskor meghozott jó döntések, a tudatos építőanyag-választás, az átgondolt műszaki megoldások házunk későbbi üzemeltetési költségeire lehetnek kedvező hatással: kevesebb lesz a rezsink, a beruházás megtérül és hosszútávon jelentős költségmegtakarítást eredményez.
 
Egészséges
Életünk jelentős részét az otthonunkban töltjük, itt pihenünk, itt kapcsolódunk ki. A kellemes térérzet, a megfelelő hőkomfort, a természetes fény és szellőzés pozitív hatással van közérzetünkre és egészségünkre. Hőérzetünket kedvezően befolyásolja, ha a fűtési rendszer megtervezésénél felületfűtést alkalmazunk. A nélkülözhetetlen friss levegőről szellőző berendezés gondoskodhat, mely jelentősen csökkentheti az allergiát okozó por, vagy pollenek bejutását. A természetes fény elengedhetetlen feltétele egy egészséges otthonnak, ennek megfelelő mértékét nagy ablakfelületek alkalmazásával érhetjük el. Komfortérzetünket tovább növeli, ha otthonunkban természetes építőanyagok vesznek minket körül, mint például a kerámia – tégla, kerámia födémrendszer, kerámia tetőcserép – , vagy a fa, ami nem tartalmaz káros anyagokat, allergéneket.

e4 tervezési alapelvek

Amikor egy család házépítésbe fog, sokféle véleménnyel találkozik. Sokan kizárólag a ház egyes elemeire koncentrálnak: van, aki a szigetelést tartja elsődlegesnek, mások a gépészetet emelik ki, megint mások a nyílászárókra esküsznek.
 Nagyon fontos az építőanyagok átgondolt, egymással összhangban történő kiválasztása, de, hogy mennyire lesz házunk valóban energiahatékony, élhető, gazdaságosan megépíthető és egészséges már az építészeti tervezésnél eldől.
 A Wienerberger az e4 épületfilozófia Magyarországra vonatkozó gyakorlati megvalósítását neves szakértőkkel dolgoztatta ki.
 A szakértők meghatározták azokat a tervezési alapelveket, amelyek meghatározóak egy energiahatékony, gazdaságosan megépíthető, élhető otthon megvalósításánál.
 
Tudatos telekválasztás, és tájolás
Amikor telket választunk elsődlegesen a telek földrajzi elhelyezkedése döntő, melyik megyében, településen szeretnénk élni, közelben lakik-e egy számunkra fontos családtag. Határt szabnak a telekkel kapcsolatos elvárásainknak anyagi lehetőségeink is. Fontos szempont, hogy a telek környéke infrastruktúra szempontjából mennyire ideális, van-e elérhető közelben orvosi rendelő, óvoda, iskola, élelmiszerbolt. Előfordul, hogy nem magunk választunk építési telket, hanem pld. örököljük.
 Az viszont, hogy lakóházunk az építési telekre a lehető legidelásabban legyen rászabva, vagyis tájolva, az építész feladata. Hiszen sok múlhat a telek adottságainak megfelelő kihasználásán. Minden energiatudatos épületnél alapvető tervezési szempont a lakóhelyiségek (pl. nappali, étkező) és nyílászáróik déli homlokzatokon történő elhelyezése, hogy házunk a téli időszakban a Nap energiájából a lehető legtöbbet hasznosíthassa. Egy kevésbé optimális fekvésű telken is lehet közel nulla energiafogyasztású épületet építeni, de ekkor a telek fekvéséből adódó kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozni kell, pld. hatékonyabb fűtési rendszerrel, vagy esetleg jobb hőszigetelő képességű épületszerkezetekkel, ami a költségek növekedéséhez vezet.
 
Épületforma
Az energiafogyasztásra hatással van az épület formája is. Kompakt, egyszerű tömegformálással, adott térfogathoz kevesebb lehűlő felület tartozik, így télen jóval kevesebb meleg szökik el a külső határoló szerkezeteken keresztül (pld. nyílászárók, tetőszerkezet, padló, falak). Azonos összalapterületű egy- és kétszintes épületek közül a kétszintes épület igényel fajlagosan kevesebb energiát, mivel kompaktabb formája miatt kevesebb lehűlő felülettel rendelkezik.
 
Benapozás, árnyékolás
Az épületen elhelyezett ablakfelületek energetikai szempontból is meghatározóak. A legoptimálisabb elrendezés, ha az alapterülethez viszonyítva 20-30% az ablakok aránya, ennek 80%-a délre, 15%-a keletre vagy nyugatra, 5 %-a pedig északra van tájolva.Télen a nagy dél-keleti és dél-nyugati üvegfelületeken beáramló napfény felmelegíti a levegőt, ezáltal csökkenti fűtési költségeinket. Ezt a jelenséget nevezzük szoláris nyereségnek. A déli homlokzatokon elhelyezett nyílászárók miatt viszont az épületet nyári túlmelegedés ellen védeni is kell. Erre alkalmazhatunk modern építészeti megoldásokat, pld. a födém túlnyújtása, pergola építése. Emellett kertépítészeti elemekkel, vagyis növények, fák célirányos ültetésével, ill. az ablak külső oldalán elhelyezett árnyékoló rendszerekkel is elérhetjük a kívánt védelmet.
 
Energiatudatos építőanyag-választás
Amikor épületenergetikai követelmények szigorításra kerülnek, akkor minden külső szerkezet hőszigetelő képességének követelményét azonos mértékben változtatják a szakértők, hiszen ezeknek a szerkezeteknek a végén egységes egészként kell működniük. Az építőanyagok kiválasztásánál erre nekünk is figyelnünk kell, pld. jó hőszigetelő képességű falhoz ne válasszunk rossz minőségű ablakot, mert hibás döntésünk következményeit később már nehéz lesz korrigálni. Az energetikailag magas minőséget képviselő közel nulla energiafogyasztású házak esetében a Mérnöki Kamara ajánlása, hogy az ablakok U=1,0 W/m 2K, a falak 0,2 W/m 2K, a padlásfödém 0,15 W/m 2K hőszigetelő képességű legyen.Ezekre az ajánlásokra érdemes alapozni választásunkat.
 
Megújuló energia használata
Az energiafogyasztás nem csak a fűtési tételből adódik, hanem vannak a hőszigetelő képességtől független energiafogyasztók is. A megújuló erőforrások használata összhangban van a fenntartható fejlődéssel. Napkollektorokkal meleg vizet állítunk elő, míg napelemmel elektromos áramot termelünk a háztartási berendezések működtetésére.
 
Fűtési rendszer
Szorosan összetartozik a fűtés és a melegvíz termelés, ezért ezekről egyszerre kell döntést hozni. Sokszor ezt a két feladatot egy berendezés látja el például egy hőszivattyú vagy egy faelgázosító kazán. Mindkét megoldás környezetkímélő önmagában is, de napelemmel, vagy napkollektorral kiegészítve tovább csökkenthető az energiaszámla, hiszen a Nap energiáját is hasznosítjuk. Kijelenthető, hogy ez a jövő energiahatékony épületeinek fejlesztési iránya. Városi környezetben nulla károsanyag kibocsátása és a rohanó ember életmódjához illeszthető működése miatt a hőszivattyú; hagyományos életvitel, mezőgazdasági tevékenység, vagy otthoni munkavégzés esetén a faelgázosító kazán lehet a jó választás. Az energiahordozók ára folyamatosan változik, vannak azonban közgazdasági módszerek, melyek ezt figyelembe véve próbálnak 20-30 évre üzemeltetési költségeket kalkulálni. Döntésünk meghozatalakor e számítások eredményeit is figyelembe vehetjük.

e4 tanulmánytervek
 
Az e4 épületfilozófia és a tervezési alapelvek alapján a Wienerberger megbízására két neves építész készítette el az alábbi tanulmányterveket. A házak sokszínűsége mutatja, hogy az e4 koncepció és az energiahatékonyságot szolgáló tervezési alapelvek nem korlátozzák a tervezés szabadságát, inkább inspirálóan hatnak, a megvalósítható családi házak stílusa, formavilága, egyedisége az építtető igényeire szabható.
 
A tervek megtekinthetők a www.e4haz.hu oldalon, vagy az alábbi linkre kattintva:
 
Az első magyar e4 ház építkezéséről szóló blogot az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg:
 

További anyagok