23. Légtömörség az e4 házban

Egyre nő a piaci igény az úgynevezett fokozottan energiahatékony épületekre, melyek kritériumai már nem annyira szigorúak, mint a passzívházaké és nem rendelnek mindent alá az energiahatékonyságnak.

Egyre nő a piaci igény az ún. fokozottan energiahatékony épületekre, melyek kritériumai már nem annyira szigorúak, mint a passzívházaké és nem rendelnek mindent alá az energiahatékonyságnak.

Az e4 ház esetén a gépészeti kivitelezést, a légtömörség mérését, valamint a lakóház energetikai tanúsítását egyaránt a Miskolczy Energiaterv Kft. végezte. Padlásfeljárónak pedig a cég által forgalmazott légtömör Wippro padlásajtó került beépítésre. A vállalat tehát már a tervezési fázis lezárása előtt bekapcsolódott a Wienerberger e4 projektjébe. Javaslatukra az eredetileg a tervekben szerepelt faelgázosító kazán helyett hőszivattyú és hővisszanyerős légcserélő berendezés került a gépészeti tervekbe, melyek sokkal inkább illeszkednek a család szokásaihoz és igényeihez.

Mi a légtömörség?

Energiahatékony épületek esetén kiemelten fontos téma – a hőszigetelő képességen túl – az épületburok légtömörsége is.  Ennél a kritériumnál a szakemberek arra törekszenek, hogy az épület határolószerkezetein keresztül a lehető legalacsonyabb legyen a levegőáramlás. A külső levegő beáramlása az épületbe a hőveszteség, „huzat” miatt jelent problémát, míg a belső levegő az épület határolószerkezeteibe történő bejutása – a hőenergia veszteségen túl – egyéb épületfizikai problémát is előidézhet, hiszen a meleg, nedves levegő a szerkezetekbe jutva páralecsapódást, és így akár szerkezeti károsodást is okozhat. Az épületburok nem megfelelő kialakítása a szellőztető berendezés hatékonyságát is negatívan befolyásolja. Az épület megfelelő légtömörsége segíti a zajvédelmet, és jelentős szerepe van – az energia-megtakarítás mellett – a lakókomfortérzet javításában is.

Az épület légtömörségét méréssel lehet igazolni, meghatározni. Az ún. blower-door teszt során mesterséges túl-, illetve alulnyomást hoznak létre – a nyílászárók zárt állapota mellett – a belső és külső tér között. A vizsgálat során az épület egyik külső nyílásába, például bejárati ajtóba beépített légfúvó berendezéssel az egész házban létrehozzák a szükséges vákuumot ill. túlnyomást. Azt mérik, hogy egy óra alatt az adott nyomáskülönbség hatására mekkora légcsere valósul meg - más szóval az épület teljes légtérfogata hányszor cserélődik ki – az épület nem légtömör részein keresztül. Ez hagyományos épületek esetében általában nyolcszor-tízszer történik meg. Passzívházaknál a követelményérték 0,6; energiahatékony épületeknél az elérni kívánt cél hozzávetőlegesen 2, de törekedni kell a minél alacsonyabb érték elérésére. Az e4 házban végrehajtott teszt során 0,99 1/h légtömörség értéket mértünk.

Egy épületben a hőveszteség döntő része a falakon, épületszerkezeti elemeken, azok összeépítésénél megy végbe. Az épület légtömörsége azon múlik, mennyire sikerül a kivitelezés során az épületszerkezetek összeépítésénél keletkező réseket minimumra csökkenteni. Erre a feladatra ma már minősített és kipróbált megoldások léteznek. A falazatunk például kizárólag külső-belső vakolattal lesz légtömör, tehát a külső homlokzati hőszigetelés felhelyezése előtt a teljes falazatot is le kell kívülről vakolni, nem elegendő a polisztirol, vagy egyéb homlokzati hőszigetelés felragasztása a nyers téglafelületre. A nyílászárók beépítésénél használt purhab nem légtömör, így ebben az esetben légzáró szalag beépítése jelenthet megoldást.

Hat dolog, amin áll vagy bukik az épülő ház energiatakarékossága

  • telekválasztás és tájolás
  • az épület formája
  • a benapozás és árnyékolás megfontolt tervezése
  • az építőanyagok tudatos és összehangolt kiválasztása
  • a fűtési rendszer és gépészet optimalizálása
  • a megújuló energiaforrások használata

További anyagok