A közös munka mennyivel rövidítette le a fejlesztést?
Orbán Imre: Konkrét nap nélkül is elmondható, hogy jelentősen meggyorsította. Ez egy piacról élő cég számára mindenképpen fontos szempont. Ám nem csak ezt emelném ki. A termékfejlesztés egy tetemes része ugyanis áthelyeződött a digitális térbe, aminek további előnyei vannak. A szimulációknak köszönhetően ugyanis a korábbiakhoz képest csökkent a próbagyártások száma, így egyértelműen kijelenthetjük, hogy az új szemléletének köszönhetően a teljes fejlesztési folyamat is környezettudatosabbá vált
A projekt során milyen munkafázisok zajlottak az BME berkein belül?
Dr. Hegyi Dezső: Ahhoz, hogy a számunkra feltett kérdésre választ tudjunk adni, ami arról szólt, hogy erős, jól gyártható téglát alkossunk végig követtük a gyártást az elejétől a végéig. Áttekintettük, hogy a termelésnek melyek azok a pontjai, ahol mi pontosabb információt tudunk adni, s megoldást tudunk kínálni a Wienerberger számára. Az Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékén elsősorban építőanyagok, építési termékek, rendszerek vizsgálatával foglalkozunk. A szakterületünkhöz illeszkedően a gyártás során két olyan kritikus pontot határoztunk meg, melyeket vizsgálni tudtunk. Az egyik a tégla kiszárítása volt, a másik pedig a kiégetés. Ezek ellenőrzését igen sok és költséges kísérlet mellett lehetne elvégezni. Így, ahogy már korábban jeleztük az volt a következő felvetés felénk, hogy az általunk nyújtott megoldási javaslatokat tudjuk-e digitális térben zajló szimulációval, digitális modellezéssel ellenőrizni. Persze a kísérletek egy részét így sem lehetett megúszni, hiszen meg kell ismerni az anyag tulajdonságait. Ehhez a próbatesteket legyártotta nekünk a Wienerberger, és ezekkel végeztünk laborkísérleteket. Ezt követően a megismert anyagtulajdonságok alapján készítettünk egy számítógépes modellt, amely segítségével már elvégezhettük a szükséges vizsgálatokat.
Hogyan zajlott a modellezés?
Dr. Hegyi Dezső: Fontos tudni, hogy a számítógépeken nem állnak rendelkezésünkre megoldások minden létező problémára. Konkrét, leszűkített kérdésekre kaphatunk csak értékelhető válaszokat, ráadásul minden újszerű jelenséghez kalibrálni kell az eljárásokat. A kívánt feladat csak akkor végezhető el, ha elkészítjük hozzá a megfelelő modellt, amely tartalmazza azokat a kalibrált jelenségeket, amelyeket szeretnénk kutatni. Ha egy modell nem tartalmaz egy jelenséget, akkor azt érthetően nem is vizsgálja, ilyenkor esetleg egy-egy anomália utal arra, hogy van ott még más vizsgálni való a látókörünkön kívül. A mostani felkéréshez hozzá kellett igazítani a már rendelkezésre álló szoftverünket. Ez volt az egyik legfontosabb feladat. A teszteket végül a vállalat számára elfogadható költség és időkereten belül meg tudtuk csinálni. A konszern központi részlege igen kíváncsian várta az eredményeket. Végül azonban nagy megelégedéssel vették a végkifejletet, hiszen a javaslataink alapján elkészült próbadarabok nagyon jó eredményeket hoztak. A trükkünk az volt, hogy leszűkítettük a vizsgált jelenségek tartományát annyira, hogy azokat gyorsan és hatékonyan vizsgálni lehessen, de még releváns eredményekre számíthassunk.
A projektnek és a teszteléseknek lehet, hogy lesz folytatása az egyetem részéről? Készülhet belőle tudományos munka vagy például publikáció?
Dr. Hegyi Dezső: A munkában és annak eredményeiben tudományos értelemben van potenciál, ezt nyugodtan kijelenthetem. Sőt, a Wienerberger sem zárkózik el az ilyen célú továbblépés elől. A helyzet mégsem ennyire egyszerű. Ahhoz, hogy ebből egy tudományos lapban értékes publikáció legyen még sok munkára lenne szükség. Ipari feladat esetén elégedettek lehetünk, ha látjuk, hogy jól működik a termék. Egy tudományos munkában az apró részleteket is el kell tudni magyarázni. Másként fogalmazva, egy ipari megbízásnál jó válaszokat várnak tőlünk, a tudományos életben a miértek a fontosabbak. Hasonló vizsgálatok jelenleg nincsenek fókuszban az egyetemen. Ám nem kizárt, hogy idővel persze megcsináljuk.
A Wienerberger esetében mi a helyzet? Valóban felfigyelt a közös munkára az anyavállalat? Lesz a projektnek utóélete?
Orbán Imre: A munkát bemutattuk az anyavállalat illetékeseinek, s elmondtuk mi a modell lényege, mire fókuszál. Mindez annyira elnyerte tetszésüket, hogy jelezték: beszállnak a projektbe és annak finanszírozásába is. Az eredmény nem csak egyszeri. Zajlanak az egyeztetések, hogy miként lehetne ezt hosszútávon a csoport munkájába beépíteni. Ezzel párhuzamosan a rendelkezésre álló tudást már megismertettük néhány testvércég fejlesztő kollegáival, akik élénken érdeklődtek a projekt iránt. Ha szabad összegezzem, nagy megtiszteltetés volt ismét együtt dolgozni a professzor urakkal. Sokat tanultunk, nagyot fejlődtünk. A projekt megerősített minket abban is, hogy az innováció iránti elköteleződésünkben az egyik leghasznosabb partner a Műegyetem, így a jövőben is szorosan együtt kívánunk velük dolgozni kutatási és fejlesztési munkákban
